Sajtószoba
Az oldalon található sajtóközlemények tematikus rendszerben kerültek elhelyezésre
- a projekttel kapcsolatos sajtóközlemények
- szakmai témákban írt sajtóközlemények
Emellett a sajtószoba menüpont alatt megtalálhatóak pdf formátumban az oldal elektronikus hírlevelei is.
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
A projekt megvalósítása:
- Nem tudja hogyan spórolhatna? - Megtkarítási iskola az interneten
- Spórolj és nyerj - játék tudatos fogyasztóknak
- Spórolj és nyerj – kié lesz az 50 ezer Ft?
- Véget ért játékunk
- Amit eddig elértünk: összefogalaló a Megtakarítási iskola eddigi eredményeiről
Sajtóközlemények szakmai jellegű témákban:
- Pénzügyi fogyasztóvédelem átalakulása
- Megtakarítási döntéseink tudatos tervezése – tipikus hibák
- Pénzügyi törvények módosítása?
- Fogyasztónak nyújtott hitelek újraszabályozása
- Banki Magatartási Kódex
- Változások az uniós szabályozás tükrében
- Gazdasági válság kezelése
- Betétek és betéti kamatok
- Segítség, devizahitelem van!
Nem tudja hogyan spórolhatna? - Megtakarítási iskola az interneten
A gazdasági válság tapasztalataink szerint mélyen érintette a háztartások megtakarításait. Számos család sajnos kizárólag újabb hitelekből tudta megélhetését biztosítani az elmúlt hónapokban, sokszor igen magas hitelkamat mellett. Fontos azonban tudni, hogy a hitel nem jelenthet hosszútávon megoldást pénzügyi problémáink orvoslására, könnyen adósságcsapdába kerülhetünk. A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete egy új online szolgáltatást indított Megtakarítási iskola címmel, ahol lépésről lépésre oktatva nyújt közérthető pénzügyi ismereteket az érdeklődő fogyasztóknak.
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének tanácsadó irodáihoz az elmúlt hónapokban érkezett megkeresések alapján világossá vált számunkra, hogy a fogyasztóknak a legnagyobb problémát sokszor a pénzügyekkel kapcsolatos szabályok összetettsége okozza. Nem tudjuk mire és mennyit költsünk, hogyan spóroljunk, megtakarításainkat miként próbáljuk gyarapítani és egyáltalán lehetséges-e ez. Sokan az egyetlen megoldást a hitel felvételében látják. A hitel hitelből való fedezése azonban nem jó stratégia hosszabb távon, könnyen egy végeláthatatlan adósságspirálba kerülhetünk, ahonnan nincs kiút. Bármennyire is összetett feladat érdemes pénzügyeinket ebben a nehéz időszakban gondosan tervezni, kellően körültekintően eljárni.
Ehhez nyújt segítséget a Megtakarítási Iskola internetes oldal, amely egy online ügyfélszolgálati és fórum rendszert is magában foglaló, a fogyasztói társadalom valamennyi rétege számára közérthető pénzügyi ismereteket nyújtó, komplex honlap. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt összeg terhére, a hatályos jogszabályok alapján nyilvános pályázatot hirdetett. A nyilvános pályázaton a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete a projekt megvalósítására támogatást nyert el, ennek keretében került sor az internetes oldal létrehozására.
A Megtakarítási Iskola célja, hogy segítséget nyújtson a fogyasztóknak a rendelkezésre álló megtakarítási lehetőségek pénzügyi útvesztőiben való eligazodáshoz.
Az internetes oldalra látogató fogyasztók részletes tájékoztatást kaphatnak a pénzügyi szolgáltatások sajátosságairól, megismerhetik az őket érintő terméktípusok jellemzőit, a megtakarításaik keretében megkötendő szerződésekkel kapcsolatos alapszintű gondolkodásmódot sajátíthatnak el.
Az oldal újszerűsége abban rejlik, hogy a fórumon megjelölt témák, a szakértői anyagok mind-mind a felhasználói személyes profilba rögzíthetőek, nyomtathatóak, így a fogyasztók érdeklődésüknek megfelelően mintegy összeállíthatják saját személyre szabott pénzügyi kisokosukat. Ezt egészítik ki a tudatos fogyasztóknak szánt önellenőrző listák és termékjellemzőket összefoglaló táblázatok. „Gazdálkodás a mindennapokban” menüpont alatt praktikus tanácsokat gyűjtöttünk össze a fogyasztók számára a mindennapi gazdálkodáshoz, amelyek segíthetik a háztartások megtakarításainak tervezését, a fenntartható fogyasztás kialakítását. Mindemellett pedig az oldal lépésről lépésre oktató modult is tartalmaz, amely a pénzügyi terméktípus választását segíti.
Az oldal az alábbi linken érhető el: www.megtakaritasiiskola.hu
További információk az alábbi elérhetőségeken:
Telefon: 06-30-589-6669, 06-30-487-3609
E-mail: budapest@fome.hu
Spórolj és nyerj – játék tudatos fogyasztóknak
Kétfordulós játékot szerveznek a fogyasztóvédők, takarékos családoknak, személyeknek. A www.megtakaritasiiskola.hu oldal szerkesztői két forduló után hirdetnek nyertest, értékes pénz és tárgynyereményekkel.
A játék első fordulójában egy pénzügyi kifejezésekkel kapcsolatos tesztet kell kitöltve visszajuttatni a megadott e-mail címre egy, az oldalon (www.megtakaritasiiskola.hu) történt regisztráció után. A tesztre a jó válaszokat az oldal pénzügyi szótárának olvasása, vagy a különböző menüpontok áttekintése esetén tökéletesen ki lehet tölteni.
A játék második fordulójában előzetes családi (háztartási) költségvetést kell készíteni, majd összevetni azt a hónap végi valósággal. A tesztet hibátlanul kitöltők, illetve a költségvetést jól vezetők között a Fogyasztóvédők 50 ezer forintos nyereményt, illetve értékes könyvjutalmakat sorsolnak ki.
A teszt kitöltésére, illetve a kitöltött tesztek beküldésére 2 hét áll rendelkezésre. Az oldalról letölthető tesztet a jatek@megtakaritasiiskola.hu e-mail címre kell elküldeni 2010. március 22-ig, miután a felhasználó regisztrált az oldalon. A regisztráció alkalmával megadott adatokat fel kell tüntetni az e-mail-ben.
A játékban a szervező FOME tagjai, illetve azok közvetlen hozzátartozói nem vehetnek részt.
További információ, részletek:
dr. Ottlakán Johanna 06-30-589-66-69
Spórolj és nyerj – kié lesz az 50 ezer Ft?
A www.megtakaritasiiskola.hu oldal kétfordulós játékának második része több mint egy hónapig tart, végeztével kiderül, melyik háztartás nyerte a fődíjat, illetve a könyvnyereményeket.
A játék első fordulójában egy pénzügyi kifejezésekkel kapcsolatos tesztet kellett kitöltve visszajuttatni a megadott e-mail címre egy, az oldalon (www.megtakaritasiiskola.hu) történt regisztráció után. A második fordulóban összetettebb feladattal kell megbirkózni: egy teljes havi költségvetést kell megtervezni, majd követni.
A tervezett háztartási bevételek és kiadások előzetes tervezése mellett tippelni kell arra is, hogy a kiadások hány százalékát fordítják lakhatásra, élelmiszerre, vagy közlekedésre. A tervezés folyamata után a háztartás teljes elszámolását kell követni április hónapban. A kiadások kategorizálása, majd összesítése után kiderül, mennyire terveztek pontosan a havi költségvetés elkészítésekor.
A két forduló feladatait egyaránt teljesítők között a szervezet 50 ezer Ft, értékű pénzjutalmat, illetve könyvjutalmakat sorsol ki. A játék pontos feltételei megtalálhatóak a www.megtakaritasiiskola.hu oldalon.
A játékban a szervező FOME tagjai, illetve azok közvetlen hozzátartozói nem vehetnek részt.
Honlapunkon meghirdetett, "Spórolj és nyerj" című tudatos fogyasztóknak szóló játékunk véget ért, a szakmai zsűri döntése alapján három szerencsés fogyasztó lehet a tulajdonosa a dobogósoknak járó értékes jutalmaknak. A zsűri döntése során alkalmazott értékelési elveket továbbá a nyertesek nevét az alábbiakban olvashatják.
Az első forduló tesztkérdéseit hibátlanul kitöltő, és ezáltal a második fordulóba jutott játékosoknak először egy előzetes havi tervet kellett készíteniük, majd április hónapban végig, napról napra vezetniük kellett egy tényleges háztartási naplót, mely az aktuális kiadásokat részleteiben is megmutatja.
A játék célja az volt, hogy megtanítsa a fogyasztót előre kalkulálni a közeljövőben esedékes kiadásokkal, hogy előre tudjon tervezni pénzügyeivel, és a tervéhez alakíthassa a tényleges kiadásait, életvitelét. A háztartási napló mindenki számára hasznos segítség a mindennapi kiadások nyomon követése, illetve tudatos, megfontolt pénzügyi döntések meghozatala szempontjából.
A fenti célokra tekintettel továbbá a megtakarítási iskola honlap egész koncepcióját figyelembe véve a zsűri a következő, előzetesen meghatározott elvek alapján értékelte a beérkezett háztartási naplókat:
1)Első szempontként azt vették figyelembe, hogy a havi tervhez képest mennyivel csökkent a tényleges kiadás.Tehát a maximális pontszámot ennél a feladatnál nem az kapta, aki tökéletesen megfelelt a tervnek, hanem a megtakarítási szemléletre tekintettel az, aki valamennyi pénzt meg tudott spórolni kiadásain.
2)A következő pontban a szórakozásra és egyébre fordított kiadások tervezetét vetették össze a megvalósult értékekkel. A legfontosabb szempont itt is az volt, hogy mennyit sikerült megtakarítani ezeken a tételeken, azaz itt is a megtakaritásokra helyeztük a hangsúlyt.
3)A következőkben azt is számításba kellett venni, hogy valaki mennyire tud előre tervezni, mennyire tudja magát tartani az előzetesen saját maga által kalkulált értékekhez. Itt az egyes kiadási tételek tervnek való megfelelősége volt a döntő.
4)Negyedikként egy arányszám alapján pontoztak: mégpedig a nem szükséges kiadások (ruházkodás, szórakozás, utazás, egyéb) összegét osztották az összes kiadással. Természetesen a kisebb értékek magasabb pontszámmal jártak.
5)Végül, de nem utolsó sorban a háztartási napló valósághűségét is meg kellett vizsgálni, azaz hogy mennyire reálisak a benne szereplő értékek, mennyire vannak kerekítve, a tervnek forintra való megfelelést is figyelembe vette a zsűri (az irreális egyezés illetve a túlzott kerekítés szintén pontlevonással járt).
Az öt szempont közül a 3. és 5., azaz a tervnek való megfelelés, és a terv valósághűsége esett nagyobb súllyal latba.
Mindezek alapján született meg a döntés, az első három helyezett fogyasztó lett a tulajdonosa az 50 000 Ft-os pénzjutalomnak, illetve a 10 000-, illetve 5 000 Ft-os könyvjutalomnak:
1.helyezett: Pintér István
2. helyezett: Surányi Mária
3. helyezett: Kőváry Orsolya
Gratulálunk a nyerteseknek, a többi játékosnak pedig köszönjük a részvételt, reméljük hasznukra válnak a jövőben a játék során megszerzett ismeretek, tapasztalatok!
További sikeres fogyasztói döntéseket kívánunk Önöknek!
Üdvözlettel:
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
Amit eddig elértünk: összefogalaló a Megtakarítási iskola eddigi eredményeiről
Újabb szakasz ért véget 2010. június 30-án a Megtakarítási iskola életében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt összeg terhére, a hatályos jogszabályok alapján nyilvános pályázatot hirdetett egy, a fogyasztói társadalom valamennyi rétege számára közérthető pénzügyi ismereteket nyújtó, komplex honlap elkészítésére. A nyilvános pályázaton a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete a projekt megvalósítására támogatást nyert el, ennek keretében került sor az internetes oldal létrehozására, mely a projekt első szakaszában meg is történt. Most a páyázati program második szakaszának zárására került sor.
A projekt második szakaszára tervezett feladatok megvalósítására a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének 9 hónap állt a rendelkezésére, mely időintervallum 2009. október 1-jével vette kezdetét és 2009. június 30-ig tartott. Ezen idő alatt a két legfontosabb cél a honlapon az első szakaszban kialakításra került on-line fórum és on-line ügyfélszolgálat működtetése volt, melynek keretében az Egyesület szakemberei kezelték az internetes fórumot a honlapra látogató fogyasztókkal mintegy on-line párbeszédet folytatva a létrehozott fórumtémákban, továbbá működtették az ügyfélszolgálati rendszert a beérkezett vélemények, kérdések, esetleges panaszok gyors megválaszolásával, teljes körű információs szolgáltatást nyújtva. Mindezeken túl a honlap nyitóoldalán folyamatosan megjelenítésre kerültek az aktuális pénzügyi hírek, trendek, elemzések, külön menüpont alatt tanulmányok is kerültek fel a legfontosabb és egyben legnépszerűbb pénzügyi témákban, és végül, de nem utolsósorban a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete megszervezte és lebonyolította a "Spórolj és nyerj!" című, a pénzügyi tudatosság növelését célzó, két fordulós játékot. A megtakarítási iskolával kapcsolatos újdonságokat, az elért eredményeket összefoglaló elektronikus hírlevél kiküldésére is sor került az azt igénylő regisztrált felhasználóknak.
Ezek alapján elmondható, hogy a program második teljesítési szakaszához fűzött elvárások teljesültek, melyet a fórum és az ügyfélszolgálat látogatottságának, igénybevételének az előbbiekben már közölt mutatószámai, a játék népszerűsége és sikere, az egyéb fogyasztói visszajelzések egyaránt igazolnak. Egy új honlap tekintetében nagy eredmények ezek, melyek azt jelzik, hogy van igény kezdeményezésünkre, hasznosnak bizonyult honlapunk, így joggal bízhatunk a megtakarítási iskola jövőbeli népszerűsödésében, sikereiben. Az egyesület értelemszerűen a projekt irányába tanusított érdeklődés és a pénzügyi kultúra további fejlesztése szükségességének felismerése mellett a projekt időtartamát meghaladóan is szeretné az oldal üzemeltetését fenntartani.
Sajtóközlemények szakmai jellegű témákban:
Pénzügyi fogyasztóvédelem átalakulása
2009. szeptember 1-je után több helyről lehetett hallani, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már, mint fogyasztóvédelmi hatóság is működik. Azonban sokunkban felmerül, hogy ez mit is jelent pontosan, milyen szervekre vonatkozik mindez. Ezen túlmenően nagy érdeklődés és várakozás előzte meg mind a szakma, mind a fogyasztói oldal részéről a kormány és a pénzügyi piac szereplői közötti egyeztetéseket, melyek célja a gazdasági válsággal felszínre került problémák jövőbeni megelőzését is szolgáló magatartási kódex létrehozása. A változásoknak a két iránya látszólag eltér egymástól, holott mindkét esetben azonos a végső cél: erősebb pénzügyi fogyasztóvédelem.
Eddig a PSZÁF-hez bejelentést, vagy panaszt lehetett tenni, és ennek nyomán piacfelügyeleti vagy egyéni eljárás indulhatott. Ezek a formák természetesen a mai napig léteznek, párhuzamosan az új fogyasztóvédelmi jogosultságokkal. Mindkettőnek a későbbi menetében a fogyasztó/ügyfél már nem kapott akkora jelentőséget, panasz esetén az eljárás megindításáról, meg nem indításáról a panaszost csak értesítették, azaz semmilyen ráhatása nem volt az ügy későbbi folyamára. Az új hatósági jogkörnek köszönhetően például, ha egy fogyasztóvédelmi civil szervezethez sok egy típusú panasz érkezik, jogosult lesz fogyasztóvédelmi hatósági eljárást kezdeményezni a PSZÁF-nél.
Amit a PSZÁF ezután fogyasztóvédelmi hatóságként tehet a nem megfelelően működő intézettel szemben (szigorúan fogyasztóvédelmi szempontból, hisz korábbi jogosultságai megmaradtak):
- jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése
- eltiltás a további jogsértéstől
- határidő tűzése a hibák megszüntetésére
- ideiglenes bezárás a jogszerű állapot helyreállításáig
- fogyasztóvédelmi bírság
A pénzügyi fogyasztóvédelem átalakulását jelző másik folyamat az önszabályozás eszközeinek erősödése. A közelmúltban elfogadott kódex (Magatartási kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról) célja, hogy a hitelezők és a lakossági hitelfelvevők közötti bizalmat megalapozza és elmélyítse, továbbá a hatályos jogszabályokat egyfajta erkölcsi maximákkal kiegészítve az elégedett fogyasztókért folytatott piaci versenyt erősítse.
Megtakarítási döntéseink tudatos tervezése – tipikus hibák
Pénzügyi döntéseink meghozatala során, kiváltképp ha kockázatosabb befektetési formák mellett döntünk megtakarításink gyarapítására, érdemes a tervezés lehetséges hibáit is jó előre ismernünk. Hibázni ugyanis sajnos igen könnyű, azonban kellő odafigyeléssel és a lehetséges hibafaktorok ismeretével nagyban megkönnyíthetjük dolgunkat a hibák megelőzésében.
Tipikusan előforduló hibák a befektetési megtakarításaink tervezése során:
- az ún. post hoc tévképzet
- egyes részlettényezők rögzítésének elmulasztása
- az ún. összetétel csapdája
A post hoc tévképzet azt jelenti, hogy megtakarítási döntésünk meghozatala során egy időben későbbi esemény bekövetkeztét tévesen tulajdonítunk egy időben korábbi esemény következményének, azok időben egymást követő sorrendje miatt. Részvények árfolyamának emelkedése nem feltétlenül tükrözi a piacon újonnan megjelenő részvényt kibocsátó cég valós piaci helyzetét. A gyors felvásárlás is eredményezheti ugyanis az árfolyamok növekedését, nem csupán a valós piaci teljesítmény. Ennek következtében a megtakarításaink biztos gyarapodására következtetést levonni az árfolyam gyors növekedéséből egy új piaci szereplő esetében post hoc tévképzet is lehet, amennyiben a növekedést kizárólag a piaci szerep és valós teljesítmény következményének tulajdonítjuk.
Ezzel a gondolatmenettel eljutunk a következő problémakörhöz is a részlettényezők rögzítésének figyelmen kívül hagyásának problémájához is. Azt, hogy valamely tényező változása önmagában hatást gyakorol-e a megtakarításainkra nem egyszerű megválaszolni. Fontos, hogy ha valamely piaci tényező alakulását vizsgáljuk, akkor a megtakarítási döntéseink tervezéséhez a többi piaci tényező alakulását rögzítenünk kell az elméleti modellünkben, egyébként előfordulhat, hogy téves következtetésre jutunk valamely tényező várt alakulásának várható eredményeivel kapcsolatban. Az előbbi példánál maradva valamely részvény árfolyamának gyors növekedésére a kibocsátó vállalkozás piaci tevékenységéből kizárólagos következtetést levonni téves következtetést eredményezhet, annak a tényezőnek a rögzítése nélkül, hogy az árfolyam a tőzsdei kereskedés folytán növekszik az érintett periódusban.
Újabb tervezési hibába eshetünk, ha az egyes résztényezőkre vonatkozó állítások igazságának elfogadásával valamely összetettebb rendszer egészére vonatkozóan tévesen vonunk le következtetéseket. Maradva az előbbi példánál, a részvények jövőbeli árfolyama meghatározásánál, szembesülnünk kell azzal, hogy korántsem egyszerű a feladatunk. Sőt azt kell mondanunk, hogy az árfolyam meghatározása nem is lehetséges pusztán egyetlen leegyszerűsített tényező alkalmazásával, a tényezők összetett rendszerét kell ahhoz figyelembe vennünk, hogy megalapozott következtetéseket vonhassunk le az árfolyam változására. A részvények esetében például az alábbi tényezőkkel számolhatunk reálisan: gazdasági tényezők (így a vállalkozás aktuális piaci teljesítménye, piaci várakozásai, adott piaci szegmens vagy régió általános fejlődési tendenciái), műszaki-technológiai fejlődés tényezői, politikai és természeti környezet változásai, befektetők piaci reakciói. Tipikus hiba, ha valamely tényező kedvező alakulásából már a teljes struktúrában várható kedvező folyamatokra vonunk le következtetéseket.
Pénzügyi törvények módosítása?
A gazdasági válság megmutatta: erős pénzügyi fogyasztóvédelemre van szükség, mert az információs asszimetria és a jogi szabályozás hiányosságai nehéz helyzetbe hozták az egyébként is kiszolgáltatott fogyasztót. Ez a szemlélet nyilvánul meg a kormány most beterjesztett, pénzügyi szabályozást is érintő javaslatcsomagjában is.
Dr. Szabó Máté, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa 2008. májusában jelezte, kezdeményezi, hogy az akkor születőben lévő 2008. évi XLVII. törvény nyilvánítsa fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak a magas kamatozású gyorskölcsönök mint „termékek” értékesítését. Az akkori javaslat szerint a határt a mindenkori jegybanki alapkamat tízszerese jelentené.
A kormány 2009. október 21-én bejelentett javaslattervezete hasonló módon kívánja szabályozni a THM legmagasabb szintjét, természetesen csak az újonnan kötött szerződések esetében. Ezen kívül további, a pénzügyi piacot és a fogyasztókat nagy mértékben érintő változás igénye fogalmazódik meg a csomagban. Ilyen például a banki etikai kódexben (lásd az Erősödő pénzügyi fogyasztóvédelemről szóló korábbi cikkünket ) is megtalálható oklista jogszabályi szintre emelése, melynek lényege, hogy csak meghatározott körülmények között nyíljon lehetősége a pénzügyi vállalkozásoknak a hiteltermékek egyoldalú kamatmódosítására. Normatív szintre kerülne a kódex másik fontos eleme, a szimmetria elve is. Ez azt jelenti, hogy kedvezőtlenül alakuló feltételekre hivatkozással indokolt egyoldalú kamat, díj vagy költségemelés mellett a kedvező irányú változásokat is érvényre kell juttatni az ügyfelek javára. A tervezet azt is megszabná, hogy mekkora összeget lehessen követelni elő- és végtörlesztési díj címén. Az érintett összeg egy százalékát lehetne ilyen címen felszámítani, egy évnél rövidebb hátralévő futamidő esetén pedig fél százalékot. Szintén a magatartási kódexben megfogalmazott célkitűzést emelne jogszabályi szintre a kormány azzal a javaslattal, hogy bebukott lakáshitel esetén 90 napja legyen az ügyfélnek a tartozás rendezésére, mielőtt kényszerértékesítésre vagy kilakoltatásra kerülne sor. Ennek indoka, hogy a jelenlegi 30 napos határidő életszerűtlenül rövid.
Fogyasztónak nyújtott hitelek újraszabályozása
Az új szabályozást előirányzó javaslat egyrészt a fogyasztói hitelmegállapításokról szóló irányelv rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba, másrészt hasonló szabályokat állapít meg az irányelv által nem érintett jelzáloghitelek vonatkozásában.
Kiemelt figyelmet kapott a javaslatban a hitelező tájékoztatási kötelezettsége. A Javaslat pontokba szedve, egzakt módon határozza meg az adatok és információk azon körét, amelyeket a hitelezőnek a hitelszerződés megkötését megelőző szakaszban kell megadnia. Ezeket az információkat a hitelezőnek kellő időben kell a fogyasztó részére rendelkezésre bocsátani. Ilyen például, hogy a hitelező a hitelkamat és egyéb költség módosítása esetén, még a módosítás hatályba lépését megelőzően tájékoztatni köteles a fogyasztót annak új mértékéről.
A javaslat hatálya nem terjed ki többek között
- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, szóló törvényben meghatározott befektetési hitelre,
- az olyan hitelre, amelyek a fogyasztó számára teljes mértékben ingyenesek,
- a bérleti és haszonbérleti szerződésre, amelyhez nem kapcsolódik vételi kötelezettség;
- a munkáltatói hitelre, ha annak feltételei kedvezőbbek, mint a piacon megjelenő hitelek;
- az olyan hitelre, amelyet bíróság hoz létre;
- az olyan, jogszabályban meghatározott közérdekű hitelre, amelyet korlátozott körben nyújtanak, ha annak feltételei kedvezőbbek, mint a piacon megjelenő hitelek.
A törvényjavaslat a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációval kapcsolatban szigorú követelményeket támaszt, egyúttal megteremti a kapcsolatot a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel.
A javaslat indoklása szerint annak érdekében, hogy az egyes hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok ne téveszthessék meg a fogyasztót, minden egyéb pl. marketing célú további tájékoztatás csak és kizárólag elkülönített dokumentumként csatolható a formanyomtatványhoz.
A hatálybalépést követően hitelezőnek minden esetben értékelnie kell a fogyasztó hitelképességét. Ezen kívül a javaslat rendelkezik a hitelszerződés kötelező tartalmi elemeiről, melyek hiányához a semmisség szankcióját fűzi. Az egyik legfontosabb rendelkezés, hogy minden fogyasztó számára alanyi jogon biztosítani kell ahitel akár részleges, akár teljes előtörlesztésének lehetőségét. A javaslat azt is rögzíti, hogy a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a vonatkozó törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés a fogyasztót érinti.
A Magatartási Kódex, melynek pontos címe "A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex.", 2010. január 1-jén lépett hatályba.
Elmondható, hogy a pénzügyi szektor elfogadta a kódexet, hiszen mostanra az érintett pénzügyi intézmények megközelítőleg 80%-a (a lakossági hitelvolument számítva 95%-a) aláírta a csatlakozási nyilatkozatot (a PSZÁF honlapján a csatlakozók listája is megtalálható). Az aláírók sorában olyan nagy bankok szerepelnek, mint az OTP Bank, CIB Bank, Raiffeisen Bank, stb. A csatlakozás önkéntes, ám ajánlott, ugyanis a Pénügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) honlapján közzéteszi a nem csatlakozó intézmények listáját is, melyek megítélésére ez negatív hatással járhat.
A kódex alapvetően a bankok önszabályozó eszköze, az ügyfelek védelme indokolja meglétét. Célja, hogy erősítse a bizalmat a lakossági hitelfelvevők és a hitelnyújtók között, ez utóbbiak átlátható és felelős magatartást tanúsítsanak tevékenységük során. Tehát a kódex az ügyfelekkel szembeni tisztességes magartartás elveit tartalmazza, védelmet nyújt a bankok erőfölényével szemben. A kódex rendelkezéseinek betartását a csatlakozott pénügyi intézmények vonatkozásában a PSZÁF felügyeli, mely akár 2 milliárdos bírságot is kiszabhat a kódexben foglaltak megsértése esetén.
Változások az uniós szabályozás tükrében
Változnak a fogyasztói hitelezés szabályai. Az Európai Unió szintjén már 2008-ban lépéseket tettek a hitelfelvételek szigorítása érdekében, megszületett a2008/48/EK számú irányelv, mely tagállamok általi implementálásának (átültetésének) kötelezettsége vezetett el a magyar törvény, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény megalkotásához, melyet a 2009. decemberében megalkotott, 361/2009. (XII.30) Korm.rendelet tovább pontosított. Meg kell említeni a pénzügyi szektor döntő része által elfogadott banki Magatartási Kódex-et, mely szintén jelentős hatással van a hitelezési gyakorlatra, hiszen a benne foglaltakat a hozzá csatlakozott pénzügyi intézmények magukra kötelezőnek ismerték el.
Az új törvény kellően átültette az irányelvben foglalt rendelkezéseket, sőt túlmutat azon, hiszen hatálya kiterjed a jelzáloghitelekre illetve a pénzügyi lízingre is. Új, szigorúbb szabályok vonatkoznak a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációra, a hitelszerződést megelőző tájékoztatásra. A törvény a szerződéskötéstől számított 14 napon belüli, indoklás nélküli elállási jogot biztosít a fogyasztónak, továbbá minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével.
Várhatóan a fogyasztók nem teljesen racionális, jólétet rövid távon maximalizáló magatartását, fogyasztói türelmetlenséget, a jövőben mérsékelni fogják az új szabályok, a további eladósodási folyamatnak részben elejét veszik. A jövőben várhatóan emiatt az alacsony jövedelműek kiszorulnak a hitelpiacról, így a fogyasztás tartósan alacsonyabb, a megtakarítás pedig magasabb lehet. Továbbá háztartásokat a gazdasági világválság figyelmeztette a jövõbeli jövedelemre vonatkozó kiszámíthatatlanságra, bizonytalanságra, így vélhetőleg a jövőben bizonyos óvatossági motívumok is befolyásoló hatással lesznek rájuk.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság minden téren éreztette hatását, hatalmas károkat okozott. Mind az Európai Unió, mind hazánk szintjén gyors, hatékony válaszokra volt szükség.
Elöször érdemes összefoglalni, milyen okok vezettek a világválság kirobbanásához. Az Egyesült Államokban az utóbbi években bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyeknek., továbbá az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az is ösztönözte a bankokat, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt. Ezzel párhuzamosan a bankok között is megindult egyfajta hitelezési verseny. egyre „megbízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt, egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak, hiszen csak így lehetett a múlt évi növekedést felülmúlni.
A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt. A folyamat végét ismerjük. Magyarországon mindehhez hozzájárult a magas államháztartási hiány és a külső finanszírozási igény, a finanszírozhatósághoz magas kamatkülönbözet, az elégtelen lakossági megtakarítások, a növekvő lakossági eladósodottság (főleg devizában).
Jogos kérdés, hogy mit tehetünk a válsághelyzet kezelése érdekében a monetáris politika meghatározása szintjén, illetve, hogy mire terjed ki az. A válságkezelés monetáris eszközeinek tárgyalásánál a kulcsszervek a jegybankok. Feladatkörében a monetáris politika hazai eszközei:
a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt,
b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c) saját értékpapírokat bocsát ki,
d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,
e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f) szabályozza a kötelező tartalékot,
g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
Mint látható az eszközök köre változatos, azonban azok felhasználása minden esetben meghatározó jelentőségű.
Megtakarításaink keretében dönthetünk úgy, hogy pénzünket valamilyen bankbetétbe fektetjük.Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Alapvetően két típust különböztethetünk meg, az ún. látra szóló betétet és a lekötött betétet.Látra szóló betét esetében a betéti összeg lekötés nélkül kamatozik, így a betétes rendelkezhet az elhelyezett betéttel. Ezzel szemben a lekötött betét esetében a betétes pénzét egy meghatározott időtartamra leköti, majd a bank a meghatározott időtartam elteltével kamatot fizet (a kamat jóváírása vonatkozásában olyan megoldással is találkozhatunk, ahol előzetesen, a lekötés időpontjára megtörténik). A látra szóló betétek kamatozása a bankok kockázatára tekintettel jóval alacsonyabb, mint a lekötött betéteké. A kamatok vonatkozásában egyébként kétféle mutatószámmal is találkozhatunk az egyik a betétre vonatkozóan meghirdetett kamatláb, a másik pedig ez ún. EBKM.
Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is (rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal) szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben.
Az EBKM a kamat mellett rendkívül fontos információ, mert azokat a költségeket és jutalékokat is figyelembe veszi, amelyek egyébként a kamattól várt hasznunkat csökkentik. Egyébként pedig fontos eltérés, hogy míg a kamatlábakat a bankok általában 360 napra vetítve határozzák meg, addig az EBKM 365 nap elteltére mutatja meg a betét után a bank által kifizetendő kamatösszeg nagyságát.
A devizahitelek havi törlesztőrészletét egyrészt ugyanolyan tényezők alakítják, mint a forinthitelekét, másrészt vannak csak a devizahitelekre jellemző okok. Forinthitelek esetén a törlesztőrészlet összege három elemből tevődik össze: a tőketörlesztésből, a kamatfizetésből és a kezelési költség megfizetéséből. A tőketörlesztés előre kalkulálható, normál esetben (pl. ha nincs előtörlesztés vagy nem kérünk futamidőhosszabbítást vagy halasztást a tőketörlesztésre) már a hitel folyósításakor előre tudjuk, hogy az elkövetkező pl. húsz évben melyik hónapban mennyit kell erre fizetnünk. A kamatfizetés szintén előre kalkulált a hitelfolyósításkor, azonban mivel a hitelek szinte mindegyike változó kamatozású, ezért a kamatmérték értelemszerűen változhat a futamidő alatt. A kezelési költség mértéke szintén előre megadott, pl. a futamidő alatt a minden ügyleti év elején fennálló hátralévő tőketartozás x%-a. A kamat és kezelési költség fenti változási okai tehát alapvetően két fontos tényezőt rejtenek. Az egyik a banki forrásköltségek változása a másik pedig a bank nyereségessége, illetve az erre vonatkozó banki elvárások.
Ezek voltak tehát a forinthitelek, de mi a helyzet a devizahitelekkel, miben mások?
A hitel összetevői, banki források és a banki működés jellemzői ugyanazok.Két lényeges eltérés azonban van: a bankközi hitelből származó forrás árára ható tényezők mibenléte és egy új törlesztőrészletre ható elem: az árfolyamszint. Hogy ezek mit jelentenek?
A banki forrásköltség árára az is kihatással van, hogy mennyire kockázatos az adott ország. Magyarország pl. 2008. év vége felé hirtelen nagyon kockázatos hely lett. Azaz akkoriban hirtelen nagyon drága lett a bankok számára a külföldi hitel. Ezért meg kellett emelniük a devizahiteleik kamatát, hogy legyen pénzük beszerezni ezeket a forrásokat. Hiába volt alacsony pl. a svájci jegybanki alapkamat vagy nem volt túlzottan magas a svájci frank árfolyama, az országkockázati felár megugrása miatt nagyon megdrágultak a banki források és ez kihatott a hitelek törlesztőrészletére is.
Említettük, hogy van még egy új elem a devizahiteleknél ez pedig az árfolyamszint. Amikor felvesszük a devizahitelt, akkor forintot folyósít nekünk a bank, de maga a hitel devizában van nyilvántartva. Tehát virtuálisan kapunk devizát, de nekünk forintra van szükségünk, ezért a bank a folyósításkor átváltja ezt a devizaösszeget forintra devizavételi árfolyamon (azaz megveszi tőlünk a devizát). Törlesztéskor fordított a helyzet.
Miután láttuk milyen tényezők hatnak a havi törlesztőrészletekre jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mostanában, amikor ezek a tényezők kedvező irányban változnak, akkor miért nem csökkennek vissza mondjuk a válság előtti szintre a kamatok és így a törlesztőrészletek? Kétféle válasz is van.
Az egyik ok, hogy szerződésekben meg van határozva az úgynevezett kamatperiódus, azaz az az időszak amin belül a kamat fix. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a válság elején vagy tartama alatt kezdődött egy új, viszonylag hosszú kamatperiódusa, akkor az akkori magasabb kamatszintek érvényesek a hitelére ezen új kamatperiódus alatt.
A másik: A válság elmúltával ha nem olyan ütemben csökkentik vissza a kamatokat, ahogy azt a banki forrásköltségek csökkenése indokolná, akkor plusz nyereségre tesznek szert, amivel fedezni tudják a korábbi veszteségeiket. A jövőben azonban várhatóan tovább csökkennek a kamatok és törlesztőrészletek.
Ezek után mindenki maga dönti el, hogy a kissé drágább forinthitelt, vagy a kockázatosabb deviza alapú hitelt választja.
Azoknak, akik kicsit mélyebben is bele szeretnének látni, megérteni a devizahitelek alakulásának miértjeit, azoknak javasoljuk, hogy olvassák el honlapunkon Dr. Horváth Henrik „Miért nem csökken a devizahitelesek havi törlesztő részlete, illetve milyen tényezők határozzák meg a havi törlesztő részleteket devizahitelek esetén?” című tanulmányát, mely további sok hasznos információval, magyarázattal szolgál e témában.
- 1. hírlevél
- 2. hírlevél
- 3. hírlevél
Letölthető hírlevelek:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az általa kiszabott bírságokból befolyt - Felügyeletnél maradó - összeg terhére, a hatályos jogszabályok alapján nyilvános pályázatot hirdetett.
Ez a kiadvány a nyilvános pályázaton támogatást nyert el.
