Mire és mennyit költünk?

Szerző: Tudatos Vásárlók Egyesülete

A magyar lakosság élelmiszerre és lakásfenntartásra költi a legtöbb pénzt. Energiára a teljes kiadás több mint tizede megy el.

Míg 2000-ben - a KSH adatai szerint - személyenként 383 ezer forintot tettek ki a fogyasztási kiadások, addig 2007-re ez az összeg már 706 ezer forintra emelkedett. A jelentős növekedés mellett arányaiban is átalakult a költés, hiszen az addigi csökkentő tendencia helyett 2006-tól már több pénzt költünk élelmiszerre és alkoholmentes italokra, 2007-ben például az összes kiadás 23,7%-át.

Nem meglepő módon arányaiban nőtt az egészségünkre fordított összeg is: a gyógyszerekre, egészségügyi termékekre, gyógyászati segédeszközökre 2000-ben a lakosság összes kiadásainak 2,5%-át, 2007-ben pedig már 3,4%-át költötte.

Az életmódbeli változásoknak köszönhetően egyre kevesebbé vesszük igénybe a postai szolgáltatásokat, de a több pénzt hagyunk a mobil- és internet-szolgáltatóknál. Érdekesség, hogy a külsőre már nem költünk annyit, mint korábban, hiszen mind a ruházkodásra (arányaiban 2,9%), mind a lábbelire (1,3%) fordított összeg csökken.

2007-ben közel 153 ezer forintot költöttünk fejenként ételre és 14 ezret alkoholmentes italokra. 2000 és 2007 között 20,8%-ról 11,7%-ra csökkent a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek aránya. Ezzel párhuzamosan nőtt a vendéglátóhelyeken hagyott forintok száma: 2007-ben fejenként 22500 forintot költöttünk ilyen célra, ami 21%-os növekedés 2000-hez képest. A tej-, hal-, valamint zöldség- és a gyümölcsfogyasztásunk viszont továbbra is elmarad az Európai mezőnytől.

Energiára megy el a pénz 13%-a

Az élelmiszer után a lakásfenntartásra költünk a legtöbbet. 2007-ben vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra több mint kétszer annyit (148,6 ezer Ft/fő/év) költöttünk, mint 2000-ben. Ezen belül az egy főre jutó energiaköltség (91 ezer Ft/fő/év) a lakásfenntartási kiadások több mint 60%-át, az összes kiadásoknak pedig 13%-át tette ki. Az energiakiadások legnagyobb része a fűtésre megy el.

Az 1990-es évektől a magyar lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága folyamatosan javul. A televíziós ellátottság teljes, sőt a legtöbb családnak több TV-je is akad. Amíg DVD-vel a gyermekes háztartások 64%-a, hifitoronnyal 48%-a, digitális fényképezőgéppel 31%-a rendelkezett, addig ugyanezek az arányok a gyermekteleneknél 30, 26, illetve 14% voltak.

A személyiszámítógép-ellátottság folyamatosan nő: 2007-ben a háztartások több mint 43%-ában található komputer, de laptoppal is már 6%-uk rendelkezik. A mobiltelefonok is egyre népszerűbbek, amit jól alátámasztanak a számok: 2000-ben a száz háztartásra jutó darabszám 27 volt, 2007-ben 166. Személygépkocsival a háztartások 49,7%-a rendelkezett 2007-ben.